Csendesedjetek
fekete érzések!
Egy életen át tartó
rothadás és magány
Áldottam fekete ruháját
Csókoltam fekte kaszáját
Új jelek, új remények
Új vágyak, új élet
Új célok, új akarat
Csak a régi magány marad
A gyötrelem, mint egy féreg
úgy kúszik bennem - összegörnyeszt
Én sohasem halok meg…
Én sohasem éltem…
Az élet fátyla már csak egyszer lebben
amikor örökre elfordul tõlem
Talán már itt semmi sem vár
csak fájdalom és szomorúság…
Dieser text wurde 256 mal gelesen.