Oly fájón nagy a világ, éld át
Még hívnak csoda csodák
Ha bántón vad a világ, lépd át
Nézd azt, ami virág
Csak élvezd a lét minden ízét
A nappal az éjjel ezer színét
A perceknek 100 évnyi báját
Az érzést, hogy õrült kaland vár rád
Szívünkben ott él a két törvény
Árnyék, és fény
Minden nap elcsábít mind két út,
Mert mind kettõ választ nyújt.
Ha fáznál, az a magány, törd át
Ha elbújsz ki ölel át?
Ha félnél jön a barát, hívd hát
Mondd el neki mi bánt
Csak élvezd a napfény reményét
A Hold mindent átíró rejtélyét
A dallamba bújt lélek hangját
A szépséges lét minden álarcát
Szívünkben ott él a két törvény
Árnyék, és fény
Minden nap elcsábít mind két út,
Mert mind kettõ választ nyújt.
Szívünkben ott él a két törvény
Árnyék és fény
Mindkettõ szédítõ széppel súlyt,
Mert egy ösvényt jár két út